Avagy, hogyan kerül róka a borba?
Gyakorlott borászok szívesen használják ezeket a szófordulatokat a bor ízlelésekor. De mit is jelent ez pontosan?
Talán megdézsmálta a bort a rőt bundás? Esetleg a szőlőből lakmározott, amiből később bor készült? Vagy körbejelölték a hordóban tárolt bort és így érződik a róka a borban? Netán rókák tivornyáznak éjszakánként egy-egy felütött boros hordó mellett?
Szerintetek nekünk, rókáknak mi közünk van a borokhoz?
Kedves bűzölgő görény barátainkkal is vannak hasonló kis anekdoták a kétlábúak táj-bor-irodalom kultúra- és viszonyrendszerében, ami így hangzik:
„Falu végén görbe sövény,
Hogy’ került a sörbe görény?”
Ami a rókákat illeti, ez valójában egy tényleges íz anomália a szőlőtermesztők és borászok világában.
Ugyanis az Amerikában kitört filoxéra-vész után Európába telepített, a kártevőknek nagyon ellenálló szőlőfajtákhoz köthető a történet.
FILOXÉRIA:
A filoxéra latin neve Dactuolsphairia vitifolii (Syn.: Viteus vitifolii/Philloxera vitifolii). Amerikából származó kártevő, más néven a szőlőgyökértetű. A szőlő gyökerén ún. gubacsokat képez, ezzel megfojtva a növényt.
Az egyik kapcsolódási pont a Vitis vulpina (vulpina = róka), melynek az európai szőlővel keresztezett utódjai ellenállnak a filoxérával és a gombabetegségekkel szemben is. Ezeket a hibrideket nevezték direkttermő fajtáknak.
A másik szőlő-róka kapcsolat a Vitis labrusca (labrusca = vadszőlő), amelyet hazájában rókaszőlőnek (Fox Grape) neveznek. Nevét azért kapta, mert termésének szaga vonzó a rókák számára, egyesek szerint meg is eszik a termését.
Mások szerint azonban az idős levelek fonákán látható vörhenyes szőrök miatt kapta ezt a nevet (Kozma Pál Szőlőtermesztés című könyv nyomán). Ennek európai szőlővel alkotott hibridje az Izabella nevű direkttermő, több más nemesített szőlőfajtával egyetemben.
Tulajdonképpen a róka ízű bor történetének alapja e két féle szőlő hibrid, ugyanis mindkét fajtánál érezhető egy sajátos és egyedi íz, melyet a borászok róka íznek neveznek.
„E szőlőfajták távoli utódaiban is érezhető néha a róka íz. Az egyik legjobb magyar ellenálló fajta, a Nero a Seyve Villard és a Gárdonyi Géza (Medoc noir & Csaba gyöngye) hibridje. Az irodalom szerint a Seyve Villard hibridekben nem érezhető mellékíz, de úgy látszik a Nero visszaütött nagyanyjára, vagy nagyapjára, mert a héjon erjesztett borában érezhető egy kis róka íz.” – így a megkérdezett kétlábú borászok
[fblike]
via wikipédia, hobbikert.hu
