Tibeti róka és megjelenése

Latin neve: Vulpes ferrilata.

A tibeti róka a Tibeti-fennsíkon, Ladakh területén, Nepálban és Kelet-Kína szerte fellelhető endemikus, azaz bennszülött rókafaj. Ez a rókafaj csak ezen az élőhelyen él, így természetes állapotában csak itt találhatunk rájuk.

Igen különleges a külseje a megszokott rókafajokhoz képest. Kisebb és tömzsi a testfelépítése, a bundája pedig sűrű és nagyon puha, mely a zord és szélsőségesen váltakozó puszták, sivatagok és fennsíkok hideg időjáráshoz alkalmazkodott.

Jellegzetes megjelenését a négyzetes formájú fejforma adja, mely a fején és nyakán található szőrméjének kiterjedése és a rövid orr és fülek formájának együttes hatása kölcsönzi.

Arcorra és fülei rövidek, farka ellenben gyapjas, hosszú szőrű. Teste felső részein, mint például a pofáján, fején, nyaka felső részén, hátán és lábvégein rozsdavörös-sárgásbarna színű a bundája, ellenben a nyakán, oldalain és a végtagok felső részein szürke. Torka, hasa és farkának vége pedig fehér.

Egy felnőtt tibeti róka testhossza 60-70 cm és ehhez jön még a farkhossza, ami 29-40 cm-rel toldja meg az állat hosszát. Súlya 4-5,5 kb között mozog.

Fogazata igen fejlett, szemfogai különösen hosszúak a többi rókafajhoz képest.

Természetvédelmi státusza szerint a nem fenyegetett kategóriába tartozik, ami azt jelenti, hogy nem fenyegeti a kihalás veszélye és a közeljövőben sem várható, ugyanakkor sajnos egész évben vadászható rókafaj.

Hamarosan folyt. köv.: A tibeti róka szaporodása, életmódja