Elfogtunk egy rókasztorit! Jácint hívta fel a figyelmünket néhány rókával történt nulladik típusú találkozására. Természetesen a történet szépsége az, hogy Jácint fotózással foglalkozik és így a rókás történetei nem maradhatnak profi fotók nélkül!
„A történet a fotók készítése előtt kezdődött egy nappal… véletlenül jártunk erre persze fényképezőgép nélkül, amikor csak úgy az út mellett vakarózott a kis szőrgombóc. Már akkor tudtam, hogy a következő napon ott fogok ülni egy rejtekhelyen és várom, hogy visszatérjen a kis ravaszdi.” – Írta Jácint.
Másnak egy kis csirkezúzával felszerelkezve várta Jácint a távkioldó fényképezőjét beállítva, hogy megjelenjen a kis ravaszdi.
„Másfél órán keresztül semmi…. illetve ami nekem nem jött jól, de a kis falu dicsérete ahol lakom, hogy konkrétan mindenki, aki elhaladt mellettem kerékpárral megállt beszélgetni, illetve aki kocsival jött és látásból ismert valamennyire megkérdezte, hogy tud-e segíteni. Ez nagyon jó dolog, de a róka fotózását nem viszi előre. Aztán amikor már majdnem haza indultam volna megérkezett a párom is egy újabb adag csirkemaradékkal, amit szépen elhelyeztem a bokrok előtt.” – Írta Jácint.
..és ezután megtörtént a találkozás. Valószínűleg a kis rőt bundás már egy ideje vizslatta a kétlábút, hogy most akkor ő akarja megenni azt a jó kis bűzlő húst az út széléről vagy mit mászkál ott a préda körül? Miután Jácint visszaült a négykerekűjébe, előbukkant egy kis apró, vörös fej a bokrok közül!
Kimérten szaglászott, járt a kis orra, majd korgó gyomrának nem tudott parancsolni és előjött a bűzlő falat irányába. Bár megrezzent és lelapult egy éppen arra járó autó miatt, de az éhség és a túlélés nagyúr, így folytatta útját a falat felé.
Köszönjük a rókasztorit Kajetán Jácintnak, hamarosan folyt. köv. a következő rókás nulladik típusú találkozással!
Íme a képek, ahogy a bundás apróka előbújik és irány az ingyen falat:
[fblike]
