Elfogtunk egy újabb rókás nulladik típusú találkozást Veronikától! Olykor fatörzsnek álcázzuk magunkat, hogy megtévesszük az amúgy is figyelmetlen sima bőrüket, hogy jól meglessük őket!
„Ma épp szabadnapos voltam és senki nem ért rá, szóval gondoltam egyet és felmentem egyedül Dobogókőre, hogy kicsit kiszellőztessem a fejem meg amúgy is hiányzott már a jó levegő meg a zöld környezet. Általában naplemente-nézés a cél (a róka-keresésen kívül), ezúttal se volt másképp. Pomázon eléggé fújt a szél, Pilisszentkereszten pedig eléggé be volt borulva az ég- de lesz, ami lesz, ha már ideáig eljutottam, nem fordulok vissza. Felérve az jutott eszembe, hogy rég jártam már végig a Thirring-körutat- miért is ne menjek arra? Elindultam a jó kis tekergős-kanyargós ösvényen. Élveztem a levegőt, gyönyörködtem a természetben, hallgattam a madárcsicsergést.. mikor egyszer csak megtorpantam.
Jé, ott az út szélén egy róka! Nem, az nem lehet, biztosan csak egy fatörzs.. A ‘fatörzs’ elindult felém. Tényleg róka, de jó! Megpróbáltam ráfókuszálni, de nemigazán sikerült- azért csak kattintottam egyet. A barátságos vörösbundás odajött, tőlem úgy egy méterre megállt, jól megnézett, aztán vígan eliramodott, fel a sziklákon.(Ha nem szandálban vagyok, másztam volna utána!)
Utána folytattam a körutat, de sajnos nem láttam többet. Valószínűleg nagyon elbambultam, mert azt vettem észre, hogy elfogyott a sárga jelzés és lefelé haladok. Ajaj, ez nem jó irány! Felkapaszkodtam a hegy teteje felé a susnyáson át- közben jól összecsípett a csalán és a szederbokrok szorgosan kapaszkodtak a ruhámba.. de végül sikerült kilyukadnom majdnem a Rezső-kilátónál. Nézzük, mi lesz a naplementéből! Hát, nem sok- csak egy vékony sárga csík volt a sötét felhőrétegek között. Eleredt az eső. Sebaj.
Végre láttam rókát, három év után újra! :)” – Veronika
Itt láthatjátok a képeket a kirándulásról:
[fblike]
